4 gól, idegenben, ebből az egyik a forduló legszebbjei között... mikor volt utoljára ilyen? Nem mostanában, annyi szent. Az összefoglalóval tekintünk vissza a szombatra kéjes mosollyal hátradőlve székünkben...

Kivételesen nagy horderejű sikert arattunk a dalos szurkolótáboráról, valamint őszinte az rockzenét kultiváló, copfos műsorközlőjéről híres szombathelyi stadionban. Nemcsak a néhány ezer fős kispesti törzsközönség aludhatott nyugodtan a szombat esti másfél órás netes élőközvetítés-frissítgetés után. Ferencvárosi testvéreink a levegőbe öklöztek, újpesti cimboráink képzeletben meglapogatták a hátunkat, angyalföldi barátaink elmorzsoltak egy csendes imát. 1 721 556 fővárosi lakos könnyebbült meg egy lágy szusszanással, ugyanis megszületett Budapest első bajnoki győzelme az OTP Bank Liga 2011-2012-es kiírásában, mégpedig miáltalunk.

A magyar sportújságírásban kissé jobban elmélyedők számára alaptétel, hogy a Népszabi sportrovatának megkerülhetetlen hatású zsurnalisztája, a tulajunk által átlag egyhavonta csípőből rommá-sírásózott Hegyi Iván maestro nagy barátja a cikkcímekben geg címén elkövetett pofonfa-rázásnak. A hazai gárdák közül így nem meglepően HI nagy kedvence a szombathelyi Haladás, amelynek neve félszezononként minimum egyszer ott figyel a legendás hétfő lapszámok sportoldalán. A "Szombathely: nincs Haladás", "Ez ám a Haladás", "Ez már Haladás", "Biztos szombathelyi Haladás" és hasonló mutációk olyan tuti szereplői a hétvégi fordulóösszefoglaló-címeknek, mint a célfoci kifejezés Prukner meccsvégi nyilatkozataiban, a Benfica-szerződés emlegetése egy Verebes életút-intiben,  vagy egy egészséges Dottore-besértődés, ha aktuális csapatának ellenfele nem feltartott kézzel megy ki a Mezey bébik ellen. Esetünkben most abban reménykedhetünk: a fent felsoroltak közül az első címverziót tölti majd be Iván bá a szövegszerkesztőbe vasárnap este, annak folyományaként: a Szombathely a második forduló után is pont nélkül marad. Szeretjük amúgy a Halit, de mivel most az ellenfelüket Kispestnek hívják, tán ők is megértik e rosszkívánságunk mibenlétét... esélylatolgatás a hajtás után. 

Igen, jól látjátok, az új idényben új indulót avatunk, bár ezt a klub valamiért egyáltalán nem veri nagydobra. A tavalyi világbajnokság idején hódított Wavin Flag című slágeren alapuló nótát először a Katowice elleni meccs előtt mintegy fél órával hallhatta a tribünön pirosra sülő harminc drukker, majd az ETO elleni derbi előtt is felcsendült, de igazán akkor sem okozott nagy hype-ot. Most viszont elkerülhetetlen e fantasztikus szám meghallgatása, amely néhány magas beosztású tanerőnek olyannyira megtetszett, hogy – az eddigi indulóval együtt – érettségi-feladattá nemesítette azt. A hajtás után a 2050-es írásbeli irodalom-érettségi szövegalkotási komponensének egyik feladatát és annak mintamegoldását láthatjátok, majd meg is hallgathatjátok az igen míves dalt.

Végre egy idény, amikor talán nem kerül elő Szuribá neve. Harmincadik perc, tikkasztó hőség, a korzón sétálok az eredményjelző oldalán lévő mosdó felé. Szuribá, ahogy mindig, ismét ott áll a kanyarban. Kis kihagyásokkal negyven éve a Bozsikban. Klublegenda.

Elmosolyodok, végre egy idény, amikor talán nem kerül elő Szuribá neve. Jól játszunk, eggyel megyünk, csak a büfében ne lenne akkora sor. Nyugodt vagyok. Visszafelé Szuribá ugyanott áll, ugyanúgy klublegenda, bár kissé hátrébb húzódik a kandaláber vetette árnyékba.

Idén nem, az nem lehet, hogy idén is vele riogassuk az aktuális mestert, nem jöhet még egy kilátástalan idény. Idén nem.

Végre egy idény, amikor talán nem kerül elő Szuribá neve. Harmincadik perc, tikkasztó hőség, a korzón sétálok az eredményjelző oldalán lévő mosód felé. Szuribá, ahogy mindig, ismét ott áll a kanyarban. Kis kihagyásokkal negyven éve a Bozsikban. Klublegenda.

Elmosolyodok, végre egy idény, amikor talán nem kerül elő Szuribá neve. Jól játszunk, eggyel megyünk, csak a büfében ne lenne akkora sor. Nyugodt vagyok. Visszafelé Szuribá ugyanott áll, ugyanúgy klublegenda, bár kissé hátrébb húzódik a kandaláber vetette árnyékba.

Idén nem, az nem lehet, hogy idén is vele riogassuk az aktuális mestert, nem jöhet még egy kilátástalan idény. Idén nem.

Csalódott volt a Győr elleni vereséget követően vezetőedzőnk, Supka Attila, aki azt is fájlalta, hogy az első félidő jó foci hangulatáért nem tudott a csapat 3 ponttal kedveskedni a szurkolóknak. Supka ugyanakkor arról is beszélt: nem minden játékos képes feldolgozni egyelőre az új  igazolások teremtette versenyhelyzet okozta stresszt, és ez a tegnapi találkozón is meglátszott.

Mi csak bizakodni tudunk hogy e problémák csupán átmenetiek, és Szombathelyen az első félidő eleji arcunkat mutatjuk - ám most majd 90 percen át.

Fotó: Babar.

Remek teljesítménnyel, több bravúrral is előrukkolt tegnap Kemenes Szabolcs, akinek nevét két ízben is skandálta a tábor (egyszer például egy szenvtelen átlépős csel után). Vele beszélgettünk a találkozót követően, mikor is kiderült: bár bosszús az eredmény miatt, úgy tartja: jó csapatunk lesz.

Fotó: honvedfc.hu.

Elindult hát a szezon. Elindult, és akármi is lesz, jó hogy elindult. A vereség ellenére is. Jó volt a nyári fülledt fűszag, jó volt az ünneplő akadémiai korosztályokat látni a szünetben, jó volt újból találkozni a fotóskollegákkal és még Maros szpíker kommentárjait is jó volt hallgatni. Egyszóval jó volt megint tétmeccsen szívni a Bozsik levegőjét. Szeintimentális bevezetőnk után pedig következzen az osztályzatok sora, dícséretek, feddések, bizakodás, pesszimistáskodás, jövőbe nézés...vágjunk bele.

Korábbi kapusunk és többszörös bajnok sikeredzőnk, a válogatott egykori szövetségi kapitánya, egy csendes, mindig nagy népszerűségnek és tiszteletnek örvendő ember hagyott itt minket. Oldalunk, hasonlóan a hazai futballközvéleményhez, megdöbbenéssel értesült a hírről, és részvétét fejezi ki mind a családnak, mind a közeli barátoknak. Gyászukban osztozunk, Bercibá emlékét örökre megőrizzük.

Köszönünk mindent, és további jó játékot, máshol, immár másokkal.