Végh Hanta: Egy mondat a bajnokságról

Hol bajnokság van,
ott bajnokság van,
nemcsak az újságokban,
nemcsak a stadionokban,

Végh Hanta: Egy mondat a bajnokságról

Hol bajnokság van,
ott bajnokság van,
nemcsak az újságokban,
nemcsak a stadionokban,

nemcsak a jegypénztár előtt,
nemcsak a büfé sorában,
a kiáltó biztonságis szavában,
ott bajnokság van

nemcsak görögtűz mögött,
a felszálló füst homályában,
az ovációban,
a szurkolók hangjában,

nemcsak a bíró hűvös
ítéletében: bűnös! –
ott bajnokság van
nemcsak a határozottan

befújt lesállásban,
faultban, bedobásban,
s abban, ahogy a sérültet
a parvonalhoz húzzák,

nemcsak a bújtatott
arculatátivelinek nevezett
szerződéseken,
lelátói pletykákban,

a száj elé kapott ujj
„pszt”-jében, hogy gól,
lásd te is vendégdrukker,
itt bajnokság van

nemcsak a rács-szilárdan
felrakott kordonokban
s e rácsban már szótlan
vergődő hazaiakban,

a csöndet
növelő egyenlítések
váratlanságában
a teljes tehetetlenségben,

ez van a nyáron hozott
új arcokban
meg azokban,
akik maradtak tavalyról;

abban, ahogy a „hajrá”
közben – érzed – a társad
csöndjén keresztül
egyedül vagy hiteddel;

nemcsak a pálya felett
köröző galambok:
futókör, bólya, kispad,
szögletzászló, sportszár

mert bajnokság van,
nemcsak talpra álltan
várva a kezdőrúgást,
hurrákban, énekekben,

az ernyedten
tapsoló tenyerekben,
a vert dobban,
a hangorkánban,

ott van a pálya sarkán
az éppoly harsány –
a labdát visszadobó
mindig vidám kissrácban;

mert bajnokság ott van
jelenvalóan
mindenkiben,
ahogy a nagyfaterod idejében.