20, vagyis húsz próbajátékosnál tartunk eddig. Összesen 43-an léptek pályára az alig egy hónap alatt lejátszott 12 felkészülési meccsünkön. Lassan a kispesti öltöző egyre inkább kezd hasonlítani a Matthaus-éra tatai edzőtáborára, ahol bárki megfordulhatott, aki az NB1-ben magánhangzóval rendelkező nevet tudott beírni az igazolási lapjára, valamint Kapcsos Vince.
Legutóbb a szerb középhátvédnél, Trnicicnél, és az azóta leigazolt bosnyák csatárnál, Hadzicnál hagytuk abba a futószalagon érkező, de legalább felettébb gyorsan is távozó próbázók sorát, és mivel azóta eltelt nagyjából két hét, illendő újra felvenni a fonalat. Figyelem, a folytatás után olyan játékosokról lesz szó, akik valószínűleg soha többé nem fognak a Honvédban szerepelni! Felsorolásuk azonban fontos a történeti hűség kedvéért, hiszen egyszer, ha csak egy félidőre is, de megadatott nekik, hogy magukra húzzák a klubcímerrel ellátott mezünket.
vezér
plókai, ?, mátyus
dubecz, szabó tibi, ?, ?, piroska
?, ?
Ha létezik a (feltétlenül ordenáré, ám találó) "lyuksógor" megnevezés és fogalom, akkor azt hiszem kijelenthetjük: baráti társaságunk a kedvenc klubunk pályasógorává avanzsált. Supka mester ugyanis úgy fest, addig-addig mantrázta az (ugyan szerinte külföldi) edzőtábor szükségességét és a hazai időjárási helyzet tarthatatlanságát, hogy derék tulajunk végül cselekedett. Ugyan nem Irak, Belek, Porecs vagy Amerika lett a megoldás, mint a hazai élcsapatok és a budapesti riválisaink esetében, hanem...
...a Vasas Fáy utcai műfüves sátrába ruccan át heti néhány alkalommal a keret, oda, ahol hétfő esténként ami kis privát team-ünk is tolja a kispályás labdarugdosást. Supka szerint ideális körülmények közt készülhettünk, ezt alátámaszthatom: a sátor valóban jó meleg. (Az öltözőt és a vizeldét remélem nem használták a srácok, mert ott esetenként bokáig áll a folyékony ammónia - Hemingway úr valszeg postafordultával dózeroltatná le az inkriminált mellékhelyiségeket. Kispályás csapatunk karmestere, wekerlei jóbarátom pedig csak annyit jegyzett meg a hír hallatán. "Ideális az. Csupán a szélső pályáknál van a meglepi, itt ugyanis a nagypálya szögletzászlóinak a rögzítéséül szolgáló vascsövek alig 2-3 cm-t emelkednek ki a kiváló minőségű műfüves talajból.").
Amúgy Öcsém világított rá az előbb e-mailben a lényegre: a fenti hír végül is örömteli, hisz újabban folytonos sérülések miatt sosincs ki a hétfői csapatunk, hát most végre megleszünk, feltéve ha 1-2 spíler az A-csapatból vállal velünk egy túlórát. Mert valljuk be őszintén: csodás érzés lehet egy Horétól vagy Porcairtól labdát kapni....
Fotó: focikupa.hu
Második részéhez érkezett a kettészakított epizód-duó, melyek célja bemutatni NB1B-s kanossza-járásunkat, amely - ha a másodosztály szégyenén túllépünk, és miért ne tennénk ezt, akkor - egyfajta diadalmenetként értelmezhető. Amikor történetünket legutóbb abbahagytuk, a rajt-cél győzelmet hozó szezon egy izgalmas tavaszt tartogatott még számunkra, ám az előjelek nem voltak egyértelműek.
Rengeteg meccsünk lesz idegenben, a riválisok száma megnőtt, az átigazolási piacon nagy halat nem sikerül kifogni. Milyen tavasz várhat ránk? Nos, erről szól retro-sorozatunk újabb fejezete, hamvába holt Miriuta-epizóddal, MK-hadjárattal, és a május végéig tartó hosszú meneteléssel, melynek ezúttal Mao-ce Tung helyett Burgi, Horváth, Vén, Vadi, Molnár Levi és Budó lesznek a hősei. Lapozz és hozsannázz velünk!
Vajon hogyan viszonyuljunk a továbbiakban azokhoz a korábbi kedvenceinkhez, akikről esetleg kiderül, benne voltak a fogadási csalásos balhékban, sőt, halmazati bűnként esetleg a Honvéd ellen játszottak, miközben szerződésük a csapathoz kötötte őket?
Pörgetjük a lelátón, fórumukban néhányak nevét, mindenki tudni véli róluk, de amíg nincs bizonyíték, nincs valódi vád, elhallgatjuk, elfojtjuk magunkban, de egyre inkább elkerülhetetlen, valahogy majd úgyis reagálnunk kell a dologra.
Ha beleesnénk a szórásba (beleesik valaki), akkor ti azt hogyan fogjátok kezelni magatokban? Mit éreztek majd, ha véletlenül megpillantjátok a lelátón? És mit, ha újragondoljátok a korábbi eredményeket, egy-egy mérkőzés kulcsjeleneteit? Vajon tényleg az a játékos az igazi áruló, aki kispestiségét bizonygatja, majd elhagyja a csapatot a jobb anyagi lehetőségekért cserébe? Hogy is van ez?
(A fénykép illusztráció, a valósággal való bárminemű kapcsolata csak a véletlen műve.)
A meghatározott időközönként való feltétele a címbeli kérdésnek egy holtszezonban nem kis jogossággal bír, így e magyarázatot elégségesnek ítéljük indoklásként egy, a játékoskeringős posztunk melletti másodszori kitekintésre, kommentgenerálásra.
No meg a hétvégén letoltunk két gyakorlómeccset, s bizony az arról érkező beszámolót elmulasztva most ezzel a részben visszatekintő jellegű cikkel pótolnánk mindezt.
Heti történések szabadelvű összegzése, a katt után.
A honvédos sajtó- és véleményszabi hemingwayi korlátozása miatt a szombati csörték között Supka mesterrel fabrikált inti sajnos nem kerülhetett fel a hivatalos honlapra, így kénytelenek vagyunk szerény blogunkon közzétenni alkotásunkat. (Gyk: a tulaji biztosítékot az edzőtáboros kérdés-válasz csapta ki.)
A múlt héten már volt téma, hogy tavasztól valószínűleg az olasz Givova látja el mezekkel a csapatot, és hogy ez alapból nem gond, mert a végső megoldás akár lehet szép is, csak el kellene találni pontosan a rendelést. A gyártó sajnos nem könnyíti meg a dolgokat, hiszen online is elérhető katalógusában az egyes kitekről (mez+nadrág) csak fantáziarajzok vannak fent, ráadásul a 2008-as alapítás óta még nem volt lehetőségük túlzottan ellepni a piacot, így képekből is csak keveset találni a már jelenleg is futó dresszeikről.
Mindezek ellenére azért belebotlottunk néhány piros-fekete-(fehér) színekkel operáló kombinációba, amiből látszik, tudnak, ha akarnak, sőt!