Hétköznap van, szerda, visszatért az embert és gatyát rohasztó hőség, ráadásul fordulót rendeznek. Alig vagyunk túl a Vidi elleni megkésett húsvéton, ahol nem a hímes tojásokat, hanem a fiesztát rejtettük úgy el a kertben, hogy a derék fehérvári gyerkőcök még mindig keresgélik. Boldogok vagyunk, alakul a csapat, kár, hogy közben jön a bajnokság vége.

Megyünk este Győrbe, miközben rohamtempós beharangozónkban kapaszkodókat keresünk, mert bármennyire is szalad most a szekér, csak erős fantáziával képzelhetjük róla, hogy egy felsőkategóriás személyautó, sőt, sokan még midig a segédmotoros kerékpárral viccelődnek, pedig annál azért jobbak vagyunk. Szóval képletesen valahol egy alig használt hármas szériájú Golf és egy újszerű Astra között lehetünk, de legalább turbóval. Jelenleg.

Általában tartjuk az alapelvet hogy hivatalos klubhonlapunkkal ne legyen sok az átfedés, a most következő beszélgetést mégis szükségesnek tartom feltenni- lévén a teljesítményével tavaszi szezon számomra legkellemesebb meglepetését szerző Lukas Zelenka volt az interjúalanyunk vasárnap este. A cseh játékmester a kezdeti csikorgó indulást követően igencsak kezd belelendülni a jóba, kecsói szemfüles gólja után a múlt hétvégén a Vidi kapusának okozott kínos pillanatokat mesteri tekerésével. A gyorsasággal véletlenül sem vádolható ám a pályán remekül látó, és a Bozsikba valamiféle játékféleséget és sok modern labdarúgó szakértő által már obsúkrusnak bélyegzett ám számomra pont hogy a játék egyetlen értékelhető momentumait jelentő mozdulatokat, pillanatokat becsempésző prágai irányító tényleg a legszebb karmester-emlékeimet idézgeti meg hétről-hétre, és erre csak habként jön a tortára hogy vasárnapi beszélgetésünk hangulata is remek mementókat hívott elő a saját múltamból. Foglalkozásomnak köszönhetően önjelölt sörnagykövetként voltam olyan szerencsés, hogy a magánutak mellett munkaügyben is sokszor megfordulhattam Prágában az elmúlt 3-4 évben és bizony az ottani munkamegbeszélések végeztével a helyi cseh doktoranduszokkal vagy fiatal kutatókkal az olyan kultikus cseh fővárosi becsületsüllyesztőkben, mint az U Medvidku, az U Kocura vagy az U Hrocha folytattunk oly vidám és hangulatos világmegváltásokat, amikre máig jó visszagondolni. Nos, Lukas habitusa pont ezeket az emlékeket hozta elő belőlem, a jóféle Prazdroj 12-es kapcsán megcsillanó hamiskás félmosolya pedig arról is árulkodott, hogy igazi derék cseh honpolgárként ő is értőn viszonyul az ország leghíresebb gasztronómiai termékéhez. Reméljük, még 1-2 idényen keresztül látjuk őt Kispesten!

forrás: vidi.hu

A dobogóesélyes Paks és a Kaposvár legyőzése után ezúttal a leendő (ám jelenleg csak wannabe) bajnokcsapat, a Vidi is megizzasztásra került a Bozsik gyehennáján. Nem így indult, az igaz, de a kezdeti sokkból felébredő és a bealvó Vidire rámászó csapatunk végül ikszre hozta le a presztízsmeccset, mi pedig értékelünk, a hajtás után.

Ünnepre készült Fehérvár, és személyesen 20 év után Mezey doki. Ünnepre készült a III. félidő c. médiatermék, ünnepre készült a Nemzeti Sport. Sőt, a sportsajtó által sulykolt hype alapján a fociban kevéssé járatos ember már-már azt hihette: az egész ország. Nos, az ünnepből e hétvégén még nem lett semmi – nemcsak a Paks nyerte meg a saját meccsét, de ami a LÉNYEG: a mieink is odatették magukat tegnap este: rémálomszerű kezdés után két remekbeszabott szabadrúgás nyomán döntetlenre hoztuk a kispesti mérkőzést, így a Dottorééknek még 1 hetet biztos várni kell az ünnepléssel.

"A Bp. Honvéd FC a mai napon közös megegyezéssel szerződést bontott Bajner Bálinttal." - adja hírül a hivatalos klubhonlap. Rufino vagy Rouani még tagja a keretnek, a 2008-as U19-es EB kerettagjáról viszont lemondunk - hát, nem tudom. Bajnert még a Tréner hozta, alatta mutatkozott be a Vasas ellen először pozitív (gól) majd negatív (kiállítás) hőssé avanzsálva. Tavasszal Morales rotációjában kábé gyakran szerepet kapott, ezen az őszön már a talján is mellőzte, Supkánál enyhén szólva nem kedvenc. Én nem tartom magam elszállt fiatalítás-pártinak és a jó légiósokat is kedvelem, ha a kezemet a szívemre teszem, hát Danilo némely bohóckodásait Bajner is tudja hozni, hogy a fentebb említett 2 delikvensről ne is szóljunk. Fejlődőképes srácnak tűnt, kicsit korainak érzem a bizalommegvonást. Persze ki tudja, mi zajlik a backstage-ben.

A szokásos verkli tehát megindult, valszeg várhatjuk a további változásokat a keretben...

Fotó:honvedfc.hu

Hanta tegnapi szösszenetének egyik pontja úgy megihletett, hogy tegnap este a kádban üldögélve (próbálván kiáztatni magamból egy súlyos esti félinformális munkamegbeszélés és az irsai olivér pála gőzét) egy mini időutazásba révedtem a habok között. Ami ma beharangozónak is megteszi.

Beszámolónkban már jeleztük, hogy a találkozót követően Sisa Tiborral, korábbi edzőnkkel is elbeszélgettünk. Egy kicsit részletesebben, egy kicsit emocionálisabban, egy kicsit rendhagyóbban szokásos interjúinknál. A Tréner továbbra is remek beszélgetőtárs, aki ráadásul csapata veresége ellenére is készséggel állt diktafonunk elé, s a beszélgetést végighallgatva az egyszeri Honvéd drukker csak még jobban sajnálja, hogy pont neki nem jött össze Kispesten a "nagy áttörés". Emlékszem, anno a labdabiztoson még Hanta értekezett a 2009 február végi edzőváltásunkról, valami olyasféle címmel: hogy Kispesten az "Egyetlen". (Tudom, ahogy Lakat T. Károly mondaná, klasszikust csak pontosan idézzünk de most meló közben nincs időm kikeresni az inkriminált veghhanta-zsengét). Még akkor gondoltam is: szimpatikus arc ez a Sisa, de nem túlzás ez? Nos, nem volt túlzás. Ma már külön utakon járunk, a Tréner és MI, a Kispest, de a 2009-es MK-siker és régi interjúink azért örök emlékek maradnak.

Fotó: Lovi - honvedfc.hu.